Culture States

2008. ápr. 4 – ápr. 25
 

A modern életre alkalmazott művészetek és technikák kiállítása A Société Réaliste projektje

societerealisteMegnyitó: 2008. április 4. péntek 19 óra

A “KULTÚRÁLLAMOK: A modern életre alkalmazott művészetek és technikák nemzetközi kiállítása” az 1937-ben Párizsban megrendezett “Exposition Internationale des Arts et Techniques appliquées à la vie moderne”-tőlkölcsönözte az alcímét. Ez a világkiállítás szolgáltatta talán az egyik leglátványosabb példát Nemzet és Kultúra kapcsolatrendszerének önellentmondásaira. Hetvenegy évvel e kulcsmomentum után, amikor a náci, a szovjet és a spanyol köztársasági pavilonok konfrontálódtak nemcsak egymással, hanem a francia és a brit imperializmus szellemében fogant gyarmati pavilonokkal is, a kiállítás újra felteszi a kérdést: mi a kapcsolat a mai Európa politikai és kulturális entitásai között?

A “Culture States” projekt fő szempontváltása a hagyományos világkiállításokhoz képest az, hogy nem a nemzetállam a kiindulópontja a területi alapon történő katalogizálásnak. A kutatás fókuszpontjait olyan egykori független államokra irányítjuk, melyek a múlt században tűntek fel, hogy aztán hosszabb-rövidebb idő elteltével újra eltűnjenek egy újabb határmódosítás eredményeképp. A 20. század folyamán több mint ötven – mára főként nagyobb államokba ágyazott, vagy államok között felosztott – európai terület vált szuverénné. Függetlenségük időintervalluma néhány naptól évtizedekig tartott. Ezen ideiglenes államalakulatok vizsgálata révén betekintést nyerhetünk a területi legitimáció megszerzésének konfliktustól sohasem mentes folyamatába, valamint megfigyelhetjük a hatalmi tényezők erővonalainak hatását a különböző kulturális alakzatokra.

A “Culture States” keretein belül e területeket olyan potenciális kulturális zónáknak tekintjük, melyek az Európai Unió további fejlesztésének valós alanyai lehetnek. Egyfajta geopolitikai gyűjtőlencseként alkalmazva őket, más megvilágításban tárul elénk egyfelől a kontinens közelmúltjának történelme, másfelől az EU azon törekvése, hogy önmaga kulturális identitását a háborúk történelmi leckéjét túlélő nemzetállamokra építse.

Az “eltűnt államok” témaköre szorosan kapcsolódik az egyes államok területi koherenciájáról alkotott közfelfogáshoz. Mik azok a minimális kulturális, politikai és gazdasági sajátosságok, melyek alapján egy adott földrajzi zóna autonómnak tekinthető? A konfliktusok története miként alakítja a határokon átívelő viszonyokat? A pavilonok Európáját építjük?

A kontinentális történelem olyan speciális időszakában élünk, melyben politikai és gazdasági szövetségük megerősítése érdekében az európaiak “nemzetfeletti” fokozaton próbálnak gondolkozni, többek között olyan új típusú zónák létrehozásával, mint például az Eurorégiók. A territoriális entitások újradefiniálásának e folyamata törékeny egyensúlyban van egyfelől az EU jogi definíciójával, miszerint az EU voltaképpen 27 nemzetállam szövetsége, másfelől a kontinens kulturális diverzitásával, melyet több száz politikai és kulturális értelemben vett kisebbség alkot és alakít. Ez a tipikusan modernista dinamika az, amit a projektünk szeretne kisajátítani és analizálni, azzal, hogy vizsgálatának tárgyául Európa közelmúltbeli történelmét jelöli ki. Miképpen épül a “Politikai Európa” problematikája kulturális önellentmondásokra?

A közelmúltban (f)eltűnt “kultúrállamok” esettanulmányaira alapozott “pavilonok” a következő témaköröket érintik: a kultúra határokon való átívelésének európai paradigmája; a 19. századtól a “Végtelen Átmenet” periódusáig tartó időszak kulturális konfliktusainak “transzhisztorikus” relevanciája; valamint az európai földrajzi zóna kultúrtörténete, mint a területi újrarendezések többrétegű alapzata.

www.societerealiste.net

 

Hozzászólások lezárva.