Szerző: Tom Finkelpearl

The MIT Press, Massachusetts Institute of Technology, 2001.

Az 1990-es évek végére  public art messze túlnőtt azon hogy köztéren álló magányos emlékműveket jelentsen. Most a Public Art művészek eseményeket terveznek és visznek véghez azért, hogy megváltoztassák a város szociális dinamikáját. A Dialogues in Pulblic Art interjúk gazdag keverékét szerkeszti egy kötetbe public art alkotókkal és résztvevőkkel, például nem csak azzal, aki  South Bronxban három bronz szobrot állított fel, hanem a bürokratával is, aki az eltávolírtásukért folyó harcot vezette; nem csak a művésszel, aki munkáját az építészeten burjánzó rákos daganatként aposztrofálja, hanem az építész párral, aki valószínűleg ebben teljesen egyetért vele; nem csak a művésszel, aki egyesülést kezdeményezett annak érdekében, hogy huszonkét elhagyott sorházat művészeti központtá és művészeti kommunává alakítsanak, henem a  fiatal nővel is, akinek élete új kerékvágásba került itt.

A húszz interjú négy csoportot alkot: A public art ellentmondásai, Kísérteltek a public art építészeti és urbanisztikai jellegéről, Beszélgetések párbeszédre alapuló public art projektekről valamint Közösségi művészet a közegészségügyért. Tom Finkelpearl bevezető esszéje összefoglaló rálátaást ad a város mint közösségi tér felé irányuló változó attitűdökről. Interjúk: Vito Accontival, John Ahearnnal, David Avalossal, Rufus L. Chaney-vel, Mel Chinnel, Dougles Crimppel, Paulo Freire-vel, Andrew Ginzel-lel, LInnes Glattal, Louis Hockkal, Ron Jensennel, Kristin Jonessal, Maya Linnel, Rick Lowe-val, Jackie McLeannal, Frank Moore-ral, Jagoda Przybylakkal, DeniseScott Brownnal, Assata Shakurral, Michael Singerrel, Elisabeth Sisco-val,  Arthur Symes-sel, Mierle Laderman Ukelessel, Robert Venturival, Kryzsytof Wodicykoval.

ISBN: 978-0-262-56148-8