TÜKÖR–KÉPEK

TÜKÖR–KÉPEK

MAKYOH – a „VARÁZSTÜKÖR” története, elve, tulajdonságai.

A XIX. század első felében japán vagy kínai eredetű „tükrök“ kerültek Európába. Ránézésre közönséges daraboknak látszottak, de ha párhuzamos fénysugár érte őket, valamely ábrát vetítettek ki egy távolabbi felületre.

A tükrök hátoldalán domborműszerű ábra látható, mely többnyire megfelel a kivetített képnek, melyek leginkább Buddha vagy Krisztus képet ábrázoltak.
A varázstükör készítésének titkát nemzedékről nemzedékre öröklődő hagyományként őrizték, titkuk megfejtésével számos kutató foglalkozott.

1879-ben Ayrton és Perry kutatók egyértelműen megállapították, hogy a varázstükör-jelenséget a felület kismérvű, szabad szemmel nem látható görbületei okozzák.
A görbült felületrészek domború. Illetve homorú tükörként viselkednek, így a tükröt megvilágító fény-nyalábot a mintázatnak megfelelően fókuszálják, illetve defokuszálják, így alakul ki az észlelt kép.

Ez a különleges „tükör“-jelenség jól kapcsolható a korábbi metszett fekete fatábláimhoz, melyeken szintén a fény általi előlépés megjelenés a munkákat kiváltó ok.
A fekete szín, amely másutt elnyeli a fényt-a fatáblákon a metszés struktúrájából adódóan megjeleníti azt. A néző helyváltoztatásai és a súrlófény a képek más-más fény-állapotait jelenítik meg.

Ehhez a varázstükör rekonstrukcióhoz egy TÜKÖR-KÉP párt készítettem, melyek egymást szemlélve kérdéseket nyitnak.
A művészet az élet tükörképe vagy épp fordítva, az élet a művészet tükröződése Mi a valódi lehetőség egy műalkotás létrejöttének, az „eredeti“ kép vagy épp a visszavert „anyagtalan“ felület? Mi az, amit a tükörben látok? Mi az, hogy műalkotás? Melyik az igazi kép?

Visszatükröződés. Fodrozó hullámverések. Változások, a képben és önmagunkban. Partraszállás. Megérkezés. De hova is? A tükör előtti vagy mögötti térbe? Mindenesetre:

A SÖTÉTSÉGBEN MINDEN VILÁGOSAN KIVEHETŐ LESZ.

Külön köszönet: Riesz Ferenc, Lepsényi Imre, Bíró Márton