Johanna Kandl az 1990-es években többször állított ki a budapesti Knoll Galériában, most pedig a Kisteremben láthatóak a munkái. Az utóbbi tíz évben férjével és alkotótársával Helmut Kandl-lal számos utazást tettek a közép-kelet-európai régióban. Az utazások során szerzett fotón és filmen rögzített megfigyelések a mainstream médiában nem látható társadalmi és gazdasági jelenségeket mutatják be változatos médiumokban. Johanna Kandl elsősorban nagyszabású köztéri, valamint nem művészeti közegbe, megrendelésre készült projektjeit mutatja be. Az ezt követően bemutatott filmek a dokumentum és fikció eszközeit keverve az emberek életét meghatározó történelmi legendákat és népi hagyományokat gondolnak tovább vagy lepleznek le, gyakran humoros vagy ironikus hangvételben.
Daniel Knorr művészetében a performansz, a hétköznapi élet, a nyilvános és személyes tér, valamint a művész és a közönség viszonyával foglalkozik. A konceptművészet elvét követve, a materializáció művészeti lehetőségeit vizsgálja, különböző szintű kérdésfeltevések mentén. A gondolatok, elképzelések és érzések mellett az identitás, a nyelv és a szöveg határozzák meg művészetét.
2005-ben a Velencei Biennále román pavilonjában egy anti-koncept művet hozott létre: üresen hagyta a kiállítóteret. Csupán a korábbi használat és az idő nyomai voltak láthatók. A 2008-as Berlin Biennálén a Nationalgalerie (Nemzeti Galéria) című műve Németország történelmére és a nemzet fogalmára reflektál. A jobboldali beállítottságáról ismert 58 berlini egyetemi diákegyesület zászlaját installálta a Neue Nationalgalerie tetejére, az épületen körbefutó zászlófrízként. A Manifesta 7 egyik roveretoi kiállítási helyszínén a bejárati ajtót távolította el, hogy így a kiállított művek huszonnégy órán keresztül bárki számára megtekinthetővé váljanak. A projekttel kapcsolatos reakciókat egy helyi napilap mellékletében és egy román periodikával együttműködve dokumentálta és vizsgálta. A koppenhágai U-TURN Quadriennale résztvevőjeként pedig Stolen History (Ellopott történelem) című köztéri intervenciójával keltett feltűnést, amikor a város köztéri szobrainak és emlékműveinek fejét fekete símaszk alá rejtette.
A művész az április 7-én a Trafóban nyíló Try to make a simple gesture no matter how small című kiállítás résztvevője (Kurátor: Simon Kati)
A Goethe Intézet Budapest támogatásával.
Nyilvánosságok teremtése – világok létrehozása
A projekt-kiállítás mint művészeti gyakorlat
A tranzit.hu által kezdeményezett Művészetelméleti és gyakorlati szabadiskola áprilisi szemináriumát Marion von Osten művész, kurátor vezeti.
A klasszikus kurátori vagy tudományos megközelítéssel szemben a „projekt-kiállítások” a legkülönbözőbb tudásterületekről vonnak be résztvevőket a koncepció kialakításába, vagy a kiállítás megvalósításába. Az a cél, hogy ebben az ideiglenes kontextusban az egyén megváltoztathassa alanyi pozícióját. Erre művészetteoretikusok és művészek közösen dolgoztak ki elméleti és vizuális kifejezésformákat. Az 1970-es évek klasszikus stratégiái mellett, melyek az ellennyilvánosság létrehozására irányultak, a kiállítás, mint kommunikációs forma is kialakíthat nyilvánosság-, tudástermelési és terjesztési modelleket. A „projekt-kiállítás”, mint művészeti gyakorlat beírja magát a modern és posztmodern művészetről szóló vitákba, valamint a teoretikus és politikai csatározásokba is. Felvállalja a feminista pozíciók és a gender-elméleti diskurzusok követeléseit, a nem dichotóm alanyi pozíciók kialakítására és hatalommal való felruházásukra vonatkozóan. Ezen kívül a munkafeltételek és a kollektív szerzőség problémakörét is felveti. A művészet bemutatására szolgáló terekkel szemben, a „projekt-kiállítás” egyértelműen állást foglal amellett, hogy a cél nem egy téma illusztrálása, hanem saját téziseinek, módszereinek, formáinak kidolgozása, valamint diskurzus és gyakorlat kialakítása, amely radikálisan megkérdőjelezi a művészeti tér és a hozzá kapcsolódó reprezentációs rezsim létjogosultságát. Ezáltal a „projekt-kiállítás” a folyamatosan épülő ellennarratíván keresztül alakítja ki az ellennyilvánosságot.
tovább… »
Az egy estés prezentációk meghívottjai magyar és külföldi videó- illetve média művészek. Az esemény célja elsősorban a kortárs magyar videó művészettel foglalkozó alkotók bemutatása a külföldi szcéna képviselőivel egyetemben, másodsorban a videó művészet, mint olyan, megismertetése, felkarolása.
Hatodik meghívott művész: Németh Hajnal
tovább… »
Az egy estés prezentációk meghívottjai magyar és külföldi videó- illetve média művészek. Az esemény célja elsősorban a kortárs magyar videó művészettel foglalkozó alkotók bemutatása a külföldi szcéna képviselőivel egyetemben, másodsorban a videó művészet, mint olyan, megismertetése, felkarolása.
Ötödik meghívott előadó: Pásztor Erika Katalina
tovább… »
