ICIRI – pop-up kiállítás

2018. ápr. 5. | 19:00
 

29683773_1863639830321759_925918877652540657_n

ICIRI
Horror Pista, Icko Dávid, Szöllősi Géza pop-up kiállítása

2018. április 5. 19:00

_ _ _

Három képzőművész külön univerzumokat bont ki a dioráma médiumát alkalmazva az abszurd, a groteszk és a horror vizuális nyelvrendszerén keresztül. Merőben különböző világuk mellett a zsugorított, torz valóság megjelenítése alapvető perverzió. Olykor pont az ilyen mesterséges torzítások engednek közelebb az illúziók ledöntéséhez. 

_ _ _
The medium of diorama used by three artists in order to unfold their own universes by their visual language systems related to the artistic expression of absurd, grotesque and horror. In spite of their different worlds, the representation of the shattered, distorted reality is essential perversion. Occasionally, these artificial distortions allow us to make an end of our illusions.

Monhor Viktória: Daah Urgeeh

2018. már. 26. | 19:00
 

29342834_1844533248899084_1324229049756680192_n

 

Monhor Viktória – Daah Urgeeh
Performansz / Ünnep

2018. március 26. 19:00
zenészek: Hevesi Nándor és Kertész Endre

_ _ _

Egy tradicionális mongol szokás pótlása, mely a felnőtté-válás részét jelképezi az ottani kultúrában. Szimbolikusan identitás-keresésem fontos állomása.

1989-ben születtem Budapesten, édesanyám magyar, édesapám mongol származású. Magyarországon nőttem fel, a mongol kultúrával nem kerültem közelebbi kapcsolatba, a családi történetek is csak néha kerültek elő.

Jelen performansz a 2017-ben elnyert LUDWIG ösztöndíjhoz kapcsolódik, melynek keretében a családi gyökereimhez tartozó helyszíneket jártam végig a dél-kelet mongóliai Halzan járás környékétől Ulanbátorig, illetve a Komárom-Esztergom megyében található Annavölgyig.

/Monhor Viktória/

_ _ _

Performansz
2018. március 26. 19:00

Kiállítás/dokumentáció
2018. március 27-28. 17:00-21:00

_02.obj

2018. már. 14. | 19:00
 

obj2
_02.obj

Boda Zsófia és Magyari Zsuzsa kiállítása

Megnyitó:  2018. március 14. 19:00

A kiállítást megnyitja: Kovács Kristóf (Sajnos Gergely), helyszínelő

 

A CGI objektumok megtévesztésig hasonlítanak az általunk ismert realitásra. A generált színek, formák, textúrák elképesztő finomsággal utánozzák az eredetit. Valós tárgyaink 3D modellként tökéletesen megállják a helyüket a technika által teremtett valóságukban, ahol a fizika törvényei ismeretlenek. A CGI által nyújtott lehetőségek túlmutatnak az egyszerű utánzáson, illetve a technológia már meghaladta a neki teremtett műfaji korlátot. A virtuális tárgyak egyre kifinomultabbak lettek, ezáltal megnövekedtek az olyan összetett vizuális effektusok, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. Mindezek mellett ezek a hatások már nem tekintik feladatuknak a természet önmagáért való tükrözését.
Ennek a technológiai fejlődésnek legkevésbé sem az ember áll a középpontjában. Ez a fajta emberi jelenlét nélküli antropocén környezet a megfigyelés és a képzelet közötti intimitás megteremtését segíti elő. 
Az így létrejövő megfoghatatlan tér elemeiben ugyan megegyezik a valósággal, de inkább kombinálja, vegyíti, illetve variálja a realitást. Tehát a valóság szabályaiban élő tárgyak egy hatásoktól mentes, megfoghatatlan környezetbe kerülnek.

Boda Zsófia és Magyari Zsuzsa “_02.obj” címre keresztelt projektje a képzőművészet eszközeivel egy ilyen típusú digitális environmenttel és a hozzá kapcsolódó kérdésekkel foglalkozik . 

_ _ _

CGI objects deceptively resemble the reality we are familiar with. The generated colours, shapes, and textures imitate the original equivalent with astounding delicacy. Our palpable objects stand their ground perfectly in our simulated reality, where the laws of physics are unknown. The possibilities provided by CGI go beyond the simple imitation, moreover technology exceeds the boundaries of its genre. The virtual objects have become more and more sophisticated and detailed, hereby visual effects multiplied which was unimaginable before. Besides all this these effects needn’t reckon to mirror nature for its own sake as their duty.
This technological development doesn’t put the human in its center in the least. This kind of humanless anthropocene environment helps in the creation of intimacy between observation and imagination.
Though the incomprehensible space coming into existence such way ranges with reality in its elements, but it rather combines, mixes and varies it. Therefore objects existing in the laws of reality get into an intangible environment devoid of effects.

‘_02.obj’ the project of Zsófia Boda and Zsuzsa Magyari conquers this kind of environment and the questions surrounding the topic with the tools of fine arts.

artists: Zsófia Boda and Zsuzsa Magyari

date: 14th-22nd of March 2018.
opening: 7pm 14th of March 2018.
The exhibition will be opened by Kristóf Kovács (Gergely Sajnos), crime scene investigator.

_ _ _

A kiállítás megtekinthető: 2018. március 14 – 22. 

 

_ _ _

A kiállítás a Nemzeti Kulturális Alap és a Telep Galéria támogatásával jött létre. 

http://www.nka.hu/

NKA_logo_2012-01

Schuller Judit Flóra: Memory Theatre

2018. feb. 23. | 19:00
 

memory theatre_baltic sea_facebook cover

Schuller Judit Flóra: Memory Theatre

Megnyitó: 2018. Február 23., 19:00

A kiállítást megnyitja: Gadó Flóra, a kiállítás kurátora

 

Memory Theatre

 

A kiállítás kiindulópontjában a művész családjának archívuma áll, valamint a leszármazottaknak ehhez a szinte felmérhetetlenül gazdag anyaghoz való viszonya.

A Memory Theatre mint többéves művészi kutatási projekt, azt járja körül, hogyan próbálja mindezt átlátni és feldolgozni a harmadik generációhoz tartozó művész és milyen személyes viszonyulásokat dolgoz ki. Schuller Judit Flóra a családi hagyaték vizsgálatán és művészi interpretációján keresztül az emlékezet és a felejtés mechanizmusaival, az elmúlás és a magány érzetével, a generációk közötti párbeszéd lehetőségével foglalkozik. A feldolgozás során, ahogy a művész fogalmaz, mindkét „fél” egyfajta átalakuláson megy keresztül: az archívum redukálódik és a rendszerezettség felé halad, miközben saját maga az emlékezet tudatos ápolását elhagyva, a felejtés folyamata felé tart. A kiállítás másik kulcsfogalma épp ezért a hiány lesz: ez magyarázza a felmenők gyűjtési tevékenységét, amit a család holokausztban való érintettsége csak megerősített. A veszteség okozta űrnek az el nem érhető kitöltése motiválja az alkotót, amikor saját családtörténetét kutatja, illetve a gyászmunka folyamatát próbálja lezárni magában.

A kiállítás a nagyapától, Schuller Imrétől örökölt lakás felszámolásának történetén keresztül bont ki fragmentált  mikrotörténeteket, amelyek különböző múltfeldolgozási stratégiákat – mint amilyen az ismétlés, a kisajátítás és ezek performatív gesztusai – mutatnak be. Az emlékezet és a felejtés aktusához hasonlóan a Memory Theatre se tud lezárt entitásként létezni, folyamatos alakulásban, változásban van; egy nyitva hagyott párbeszéd idősíkok, történelemmetszetek és generációk között.

_ _ _

Memory Theatre

 

The starting point of the exhibition is the artist’s family archive and the descendents’ relationship toward this rich material. The artistic research project Memory Theatre examines how the artist – as the representative of the third generation –  can deal with this topic and what kind of personal approaches she can formulate toward the archival heritage. Judit Flóra Schuller deals with the mechanisms of memory and forgetting, the notions of loss and solitude. Through the artistic analyzation and interpretation of her family heritage the artist creates space for a possible dialogue between generations.

Through this process, as the artist claims, both parties  are going through some kind of transformation: the archive itself is reducing and moving towards a systematic order, while the artist is stepping in the phase of oblivion as she slowly abandons the process of cultivating memory. The other keyword of the exhibition is the notion of absence: this is what explains the collecting attitude of the family that had become even more stronger and conscious due to the effects of the holocaust in the family. What motivates the artist is the unreachable process of completing the void of absence, as she continues the research about her own genealogy and trying to get a closure in the process of bereavement.

 

The exhibition unravels fragmented micro narratives through the story of the apartment which the artist inherited from her grandfather, Imre Schuller. Through the act of repetition, appropriation and performative reflections, the artist outlines different patterns in dealing with the heritage of the past. Similarly to the act of remembering and forgetting, Memory Theatre cannot exist as an accomplished entity, it is always in transition; an open conversation between time parallels, layers of history and generations.

 

_ _ _

A kiállítás támogatói: Aalto University School of Arts, Design and Architecture, Nemzeti Kulturális Alap

The exhibition is supported by Aalto University School of Arts, Design and Architecture, National Cultural Fund of Hungary

 

A kiállítás megtekinthető: 2018. február 24 – március 3 között

Nyitva tartás: minden nap 14:00 – 18:00 (kivéve február 25-én vasárnap)

_ _ _

Támogató:

Nemzeti Kulturális Alap

http://www.nka.hu/

NKA_logo_2012-01

Herczeg Klára-díj 2017 / Ember Sári és Pinczehelyi Sándor kiállítása

2018. jan. 23. | 18:00
 

26805228_1774713525881057_5789500460689367226_n

2018. január 24- február 15.

megnyitó: 2018. január 23. 18:00

A kiállítást megnyitja: Ladik Katalin
Köszöntőt mond Gadó Flóra (FKSE alelnök) és Magyar Fanni (FKSE elnökségi tag)

Nyitvatartás: kedd-péntek 14-18 óra 

_ _ _

A Herczeg Klára-díj 1998 óta évente kerül kiosztásra. Az 1997-ben elhunyt Herczeg Klára szobrászművész végrendeletében a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Alapítványt az örökség részesévé tette, ezúton támogatva a pályakezdő művészeket. A kuratórium úgy döntött, hogy egy – az örökséghagyóról elnevezett – díjat alapít, amelyet minden évben az FKSE vezetősége által kiválasztott képzőművész kap meg, ami a díj junior fokozatát adja. Mivel az örökhagyó is fontosnak tartotta a generációk egymáshoz való közeledését, a hagyaték kezelője (Dr. Székely Ádámné Dr. Szűts Ildikó) a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Alapítványra és Egyesületre bízta azt a megtisztelő feladatot, hogy a Herczeg Klára-díj szenior fokozatát gondozza. A díjazott személyére felkért, független jelölő ajánl művészeket, akik közül az alapítvány kuratóriuma által meghívott háromtagú zsűri választotta ki a szenior díjazottat.

2017-ben Maja és Reuben Fowkes ajánlása alapján a zsűri (Maurer Dóra, Ladik Katalin, Lázár Eszter) Pinczehelyi Sándornak ítélte a Herczeg Klára-díj szenior fokozatát. A Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület vezetősége a díj junior fokozatában Ember Sárit részesítette.